A 12 500 km2 kiterjedésű tartományt a turisták zöme a világhírű mór palotaváros,
az Alhambra miatt keresi fel, amely a világ legfrekventáltabb műemlékegyütteseinek egyike.
A tartomány azonban számos más látnivalót kínál ezen kívül.
Itt húzódik a Sierra Nevada, a maga hófedte hegycsúcsaival. A „Havas hegység”
nagy része nemzeti park. Bárhol járunk is, csodálatos a táj, és tökéletesen alkalmas
az aktív pihenésre: lehet itt kirándulni, túrázni, télen pedig síelni. Itt található
az Ibériai-félsziget legmagasabb pontja is, a Mulhacén (3478 m).
A Bor-kapu az Alhambrában
Az Alpujarra termékeny völgyeinek vadregényes világa biztosította egykor a Granadából
elűzött mórok számára az utolsó menedéket.
A tartomány gyógyfürdői és magaslati gyógyhelyei az egészségüket megőrizni vagy
visszaszerezni kívánóknak ajánlott, de azok sem fognak csalódni, akik inkább a
gasztronómiai élvezetekre vágynak.
A napimádóknak és a tenger szerelmeseinek a Costa Tropicalt, a Costa del Sol
legkeletibb szakaszát érdemes felkeresniük. Azontúl, hogy itt megterem számos
kedvelt egzotikus gyümölcs, mint a papaya és az avokádó, minden feltétel adott
a nyaraláshoz és a zavartalan pihenéshez.
Fejezetünk célja, hogy átfogó képet adjon a tartományi fôváros és az Alhambra mellett
a provinciáról is. Granadán kívül az alábbi településekre látogatunk el:
Santa Fé - Fuentevaqueros - Montefrío - Loja - Alhama de Granada
Castell de Ferro - Calahonda - Sacratif-fok - Motril - Salobreńa - Almuñecar - La Herradura
A Paseo de la Bomba és a Genil folyó
Minden idelátogató tudja, hogy Granada az andalúziai utazás egyik fénypontja.
Ezt alátámasztja a spanyol szólás is: Quién no ha visto Granada no ha visto nada
(azaz: „Aki nem látta Granadát, az nem látott semmit”).
A 260 ezer lakosú Granada kulturális és gazdasági központ, tartományi és püspöki székhely.
A Genilbe torkolló Darro folyó partján 669 méteres magasságban elterülő, festőien szép
fekvésű város három dombra épült: ezek közül a Torres Bermejas a legmagasabb,
utána az Alhambra dombja, majd az Albaicín következik. A két utóbbi között folyik
a Darro. Ez a város kisebbik folyója, a Genilbe ömlik. Ez utóbbi végül sok-sok
kilométer megtétele után a Guadalquivirbe torkollik.
A város előtt a fennsíkon a termékeny síkság, a Vega de Granada zöld mezői,
ligetei húzódnak. Dél felől Granada háttereként a Sierra Nevada örök hóval
fedett, 3400-3500 méter közeli csúcsai magasodnak. Közel van azonban a tenger
is: a Sierra Nevada hegyein átvágva mintegy 70 kilométer megtétele után jutunk el
a legközelebbi strandokig.
Albaicín
Granada egyetemét 1531-ben V. Károly alapította. Ez Spanyolország harmadik legnagyobb
universitasa: fakultánsain évente több mint 50 ezer hallgató tanul.
A granadai program egyik fénypontja egy flamenco-est lehet. Számtalan helyen hirdetnek
különböző ún. zambra gitana-előadást. Ez annyiban különbözik a másutt látható
programoktól, hogy zömében a barlanglakásokból átalakított flamenco-bárokban tartják,
és valójában nem más, mint egy cigányünnep látványos felelevenítése. Az ilyen létesítmények
főként a Sacromontén sorakoznak, de a város számos más pontján is találhatunk hasonló
rendezvényeket.
A Mirtusz-udvar az Alhambrában
A város gasztronómiai kínálatából érdemes kiemelni az alpujarrasi sonkát és a tortilla sacromonte nevű különlegességet.
A kézművesiparra főként a mór kultúra hatott, s ez jellemző itt ma is. Szépek a
helyben készült intarziás tárgyak és bútorok. A jellegzetes granadai kerámia,
a fajalauza nevét az Albaicínnak arról pontjáról kapta, ahol az első fazekasműhelyek álltak.
Tipikus színei a fehér, a kék és a zöld, fő motívuma pedig a gránátalma. Jellemzőek tovább
a granadai kézművesiparra a filigrán ezüstmunkák és a húros hangszerek készítése:
Granada a gitárkészítés egyik spanyolországi központja.
Granada ünnepei és rendezvényei sorából kiemelésre érdemesek: január 2.: a Katolikus
Királyok bevonulása (korabeli jelmezes felvonulás); február első vasárnapja:
a város védőszentjének, Szent Cecilnek az ünnepe búcsúval egybekötve; május
első hétvégéje: a Kereszt ünnepe (fiesta de la Cruz) május vége és június közepe
között a Corpus-ünnep, majd ennek folytatása, az egy hétig tartó feria; június vége,
július eleje: többnapos nemzetközi zenei és táncfesztivál (Festival Internacional
de Música y Danza).
