Földrajzi fekvés és tagozódás

Paratölgy

   Andalúzia Európa legdélibb csücske, amelyet Afrikától csupán a 14 kilométer széles Gibraltári-szoros választ el. Nyugatról az Atlanti-óceán mossa partjait, keletről pedig a Földközi-tenger határolja. Kasztília-León után ez Spanyolország második legnagyobb tartománya: 87 268 km²-es kiterjedésével az ország területének 17%-át foglalja el.

   Andalúzia három főbb földrajzi egységre tagozódik: ezek a Sierra Morena, a Cordillera Bética (amelyet magyarul gyakran Andalúziai-lánchegységnek is neveznek) és a Guadalquivir medencéje... (Bővebben lásd kötetünk 6. oldalán.)


Vízrajz

   Andalúzia legnagyobb folyója a fentiekben említett Guadalquivir. A tartományról általában véve elmondható, hogy vízben szegény vidék, folyóinak vízjárása szélsőségesen ingadozó, sok közülük nyáron teljesen kiszárad... (Bővebben lásd kötetünk 6. oldalán.)


Éghajlat

Futóhomok a Doñana Nemzeti Parkban

   A mediterrán Andalúzia Spanyolország legnaposabb része. Cádiz és Almería környékén a napsütéses órák száma meghaladja az évi 3000-et... (Bővebben lásd kötetünk 7. oldalán.)


Növény- és állatvilág

   Andalúziában nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre. A tartomány összterületének 17%-a áll természetvédelem alatt: 82 természetvédelmi területet alakítottak ki, s ezenkívül van itt még két nagy nemzeti park (a Coto de Doñana és a Sierra Nevada), valamint több kisebb is... (Bővebben lásd kötetünk 7-9. oldalán.)

Politikai tagozódás

   A Franco-rezsim 1975-ben ért véget. A spanyol tartományokban ekkor kaptak erőre és sikerre is vezettek az autonóm törekvések. Az 1978-as alkotmány már garantálta számukra az – államszervezeten belüli – önrendelkezést. Spanyolország jelenleg 17 autonóm közösségből áll, amelyek saját parlamenttel rendelkeznek... (Bővebben lásd kötetünk 9-10. oldalán.)


Andalúzia népessége

   A legutóbbi népszámlálás 1998. január 1-jei adatai szerint Andalúzia népessége 7 236 459 fő. A lakosság eloszlása igen egyenletlen: a tartományi fővárosokban és a turistaközpontokban koncentrálódik, míg a hegyvidékek és Kelet-Andalúzia sivatagos tájai jóformán alig lakottak. Andalúzia legnépesebb tartománya Sevilla (1,7 millió fővel), a lélekszám Huelva tartományban a legkisebb (453 ezer fő). Az átlagos népsűrűség jóval a magyarországi alatt van: mindössze 86 fő/km² (hazánkban: 111,5 fő/km²)... (Bővebben lásd kötetünk 10. oldalán.)


Milyenek az andalúzok?

   Az andalúzok külsejét általánosságban érvényes módon jellemezni jóformán lehetetlen. Ami azonban szinte minden spanyolra, vagyis az andalúzokra is igaz, az az, hogy „dekoratívabbak”, mint az európai átlag.

   Az andalúz büszke nemzet, és alapvető jellemvonásuk a patetikusság. Az élénk gesztikulálás és az emelt hangon folytatott társalgás csak számunkra tűnik oly furcsának... (Bővebben lásd kötetünk 10-11. oldalán.)


A társadalmi élet színterei

   Az andalúzok – talán a nappali forróság miatt – éjszaka vannak elemükben igazán. Az este az ő fogalmaik szerint körülbelül 10 órakor kezdődik, és addig tart, amíg le nem fekszenek... (Bővebben lásd kötetünk 11. oldalán.)


Szórakozás

   Az andalúzok – a spanyolok többségéhez hasonlóan – szívesen ünnepelnek. A fiatalok, de gyakran az idősebbek számára is a hétvégi „buli” már csütörtökön elkezdődik, és hétfő reggelig tart... (Bővebben lásd kötetünk 11. oldalán.)


A nők helyzete és a családban betöltött szerepük

   A spanyol nő társadalmi helyzete – főként a nagyvárosokban és a turistaközpontokban – sokat változott az utóbbi időben. A korábbi időszakokra jellemző, keleties elzártságot felváltotta a „szabad”, olykor szabados élet, ami azt jelenti, hogy ma már a nők is mindent megtehetnek, amit a férfiak... (Bővebben lásd kötetünk 12. oldalán.)


Házasság, esküvő és családi élet

   Korábban, egészen az 1970-es évekig – főképp az elzártság és a rossz közlekedési viszonyok miatt – az andalúz falvakban a családok jóformán egymás között házasodtak... (Bővebben lásd kötetünk 12-13. oldalán.)


A fiatalok helyzete

   A fiatalok helyzete sok mindent elárul egy társadalomról. Spanyolországban jelenleg (2002) 22 százalékos a munkanélküliség és a munkanélküliek fele 25 év alatti... (Bővebben lásd kötetünk 13. oldalán.)


Az andalúz cigányság

   Szintén fontos társadalmi problémakör Andalúziában a cigányság helyzete. Noha zenéjükkel, táncaikkal és viseletükkel nagyban hozzájárultak Andalúzia gazdag kultúrájához, sokan közülük a társadalom perifériájára szorulva élnek... (Bővebben lásd kötetünk 13-14. oldalán.)


Vallás

   Az 1978-ban életbe lépett alkotmány mindenki számára biztosítja a teljes vallásszabadságot. A hit kiemelten fontos minden andalúz számára, még akkor is, ha nem igazán hívő az illető a szó ortodox értelmében.

   Mint minden déli nép életében, az andalúzokéban is sajátos szerepet játszik a Mária-kultusz... (Bővebben lásd kötetünk 14-15. oldalán.)


Andalúzia ünnepei

   A tartomány fontos ünnepnapjai – csakúgy, mint bárhol másutt Spanyolországban – főként a katolikus egyház szentjeihez, azok neves napjaihoz, illetve egy-egy történelmi eseményhez kötődnek.

   Az általános érvénnyel megtartott egyházi ünnepek mellett az egyes tartományok és városok külön is ünnepelnek saját patrónusaik, szentjeik ünnepein. Ez a paletta a mezőgazdasági munkákkal összefüggő eseményekkel (pl. aratás, szüret) is gazdagodik még... (Bővebben lásd kötetünk 15-17. oldalán.)

   Andalúzia úgyszólván átmenet nélkül csöppent bele a középkorból a mába. Jelenleg is a reconquista során kialakult egyenlőtlen föld- és tulajdonviszonyok határozzák meg a tartomány gazdaságát. A Franco-korszak szintén mostohán bánt Andalúziával: a térségnek nyersanyagokat és olcsó munkaerőt kellett biztosítani a rezsimnek. Az ipar a 19-20. században is csak Nyugat-Andalúziában jelent meg (fő központjai Sevilla és Huelva).

   Igazi áttörést, gyökeres változást az 1950-es évek hoztak, mikor is az ország megnyílt a nemzetközi turizmus előtt... (Bővebben lásd kötetünk 17–19. oldalán.)

Étkezések

   Az andalúzok – főleg nyáron – késő este étkeznek kiadósabban, amikor a hőség már alábbhagyott. Napközben inkább kis adag ételeket vagy könnyű fogásokat esznek: ezek többnyire saláták, hideg levesek, illetve halételek. Télen korábban vacsoráznak és tartalmasabb, általában meleg étkeket fogyasztanak... (Bővebben lásd kötetünk 20. oldalán.)


Az andalúz konyha általános jellemzői

   A sokféle ételt felsorakoztató, mégis nemesen egyszerű andalúz konyhára az arab megszállás és a nagy földrajzi felfedezések is hatottak... (Bővebben lásd kötetünk 20-21. oldalán.)


Gasztronómiai körutazás

   Mivel nem beszélhetünk egységes andalúz konyháról, tekintsük át, hogy mit érdemes megkóstolni az egyes területeken, városokban... (Bővebben lásd kötetünk 22–23. oldalán.)

   Fejezetünk átfogó képet ad Andalúzia történelmérôl az őskortól kezdve egészen napjainkig. Külön hangsúlyt kap a vidék mai képét is oly meghatározó majdnem 800 éves mór megszállás. Bővebben lásd kötetünk 24-35. oldalán.


Művészettörténeti áttekintés

   Andalúzia Európa művészeti értékekben egyik leggazdagabb és legváltozatosabb területe. Egyedülállóságát a különböző kultúrkörök keveredése és egymásra hatása adja. Fejezetünkből számos más információn túl megtudhatja az Olvasó, kik és miért alkották a nerjai barlangfestményeket, a mengai megalitikus sírokat, miért oly' jellemző az andalúz házakra a patio (belső udvar), hogyan díszítették a mórok épületeiket, mit jelent a mozarab és mudejar stílus, melyek Andalúzia legszebb gótikus és reneszánsz épületei, de képet kaphatnak a 20. század főbb irányzatairól is. Bővebben lásd kötetünk 35-40. oldalán.